Zakynthos történelme

Zakynthos Görögország egyik legszebb szigetének számít a Jón-tengerben, amely nem csupán a nyaralók egyik kedvence helye sok szép stranddal és nevezetességgel, hanem gazdag történelme és kulturális öröksége is van. A görög mítoszok szerint már Artemisz, a vadászat istennője is Zakynthos zöldellő olajfaligetei között bolyongott és vadászgatott, míg bátyja, Apolló ezalatt lírát pengetett a a fák hűvösében, hogy a sziget szépségéről énekeljen.

Görögország sok már részéhez hasonlóan Zakynthos történelme is több ezer évet ölel fel, számos civilizáció érintette az ókori görögöktől rómaiakig, a velenceiektől a franciákig és angolokig. Érdemes tudni, hogy Zakynthos történelme során a legnagyobb hatású a velencei időszak volt, mely több helyi látnivalóban és a városok utcáinak képén is tetten érhető. Az alábbiakban átnézzük a legfontosabb fejezeteket, amiket Zakynthos történetéről tudni érdemes, az ókori évektől kezdve egészen napjainkig!

Zakynthos legendái és a sziget korai történelme

Zakynthos szigetének egyik legrégebbi legendája Artemisz és Apolló mítosza mellett a sziget névadójáról szól. Az ókori történetírók szerint a sziget első lakosa Zakynthos (Ζάκυνθος) és annak népe volt, aki az ókor egyik legendás királyának, Dardanusnak fiaként látta meg a napvilágot. Zakynthos nem csupán a sziget első települését alapította, de innentől a neve is összeforrt a szigettel, és ezt követően mindenki így hívta Görögország eme szegletét. A legendák említést tesznek Zakynthos szigetének trójai háborúkban történő részvételéről: Homérosz szerint Odüsszeusz, Ithaka királya is kapcsolatban állt a szigettel, és szövetségesként harcoltak a Trójai háborúban.

A görög legendáktól függetlenül a régészeti kutatások arra utalnak, hogy Zakynthos szigete már Dardanus fiának, Zakynthosnak érkezése előtt, a korai bronzkorban (Kr. e. 3000 körül) is lakott volt. Az itt élő emberek elsődlegesen halászatból és mezőgazdaságból éltek, csakúgy mint más görög szigeteken, azonban Zakynthos az elhelyezkedése miatt egyre inkább fontos kereskedelmi központtá vált, mivel összekötötte a görög szárazföldet a Jón-szigetekkel és a nyugatabbra fekvő civilizációkkal.

Zakynthos történelmének első jelentős korszaka a mükénei civilizációhoz köthető. A mükénei időszak Görögországban Kr. e. 1600 körül kezdődött, és hatása Zakynthosra is kiterjedt: mükéneiek itt is városállamot építettek, amely szoros kapcsolatban állt a szárazföldi Görögország más részeivel. A mükénei civilizáció hanyatlása után a sziget folytatta virágzását, és Zakynthos független városállammá vált. Ókori történelme során Zakynthos részt vett a híres peloponnészoszi háborúban is, amely Kr. e. 431 és Kr. e. 404 között zajlott: a háború során Zakynthos az athéniak oldalán állt, és szövetségesként harcolt a spártaiak ellen.

A római fennhatóság Zakynthos szigetén

Kr. e. 146-ban Görögországot meghódította a Római Birodalom, amely időszakban Zakynthos is római fennhatóság alá került. A hódító rómaiak rengeteg változást hoztak a sziget életébe, amelyek közül a legjelentősebb a kereskedelmi útvonalak továbbfejlesztése, új kikötők létrehozása, és a római kultúra terjedése volt. A római korszak alatt Zakynthos szigete virágzott, ugyanis a rómaiak kikötőket, utakat és vízvezetékeket is építettek.

A római uralom alatt terjedt el a kereszténység is Zakynthoson, hamarosan megjelentek az első keresztény közösségek. A kereszténység elterjedése új kulturális és vallási korszakot nyitott a sziget történetében, amely igen nagy hatással volt a helyi társadalomra, a helyi szokásokra és a vallási életre.

A Nyugat-Római Birodalom bukása után Zakynthos a Bizánci Birodalom részévé vált, amely hosszú évszázadokon át uralta a térséget. A bizánci korszak alatt a sziget vallási és kulturális élete tovább fejlődött, és új építészeti stílusok, valamint új művészeti irányzatok jelentek meg. Zakynthos történelme során a bizánci időszakban gyakran ki volt téve külső támadásoknak, különösen az arab kalózok és a nyugatról érkező hódítók részéről. A szigetet ezért több pontjára is erődítményeket építettek, hogy állandó megfigyelés alatt tartsák a tengert, megvédjék a lakosságot és a fontos kereskedelmi útvonalakat. A bizánci korszak alatt Zakynthos püspöki székhellyé is vált, és a szigeten egyre több helyre épültek kolostorok és templomok.

Zakynthos történelmének egyik legfontosabb időszaka, a velencei uralom

A velenceiek 1484-ben vették át az irányítást Zakynthos felett, és a sziget innentől három évszázadon keresztül a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt állt. A velenceiek hosszú uralma alatt Zakynthos jelentős politikai, gazdasági és kulturális fejlődésen ment keresztül, mely a mai napig is sok szempontból meghatározó.

A velenceiek már a kezdetektől erős kézzel kormányozták Zakynthos szigetét. Több erődítményt építettek, illetve erősítettek meg, hogy megvédjék azt az egyre fenyegetőbb Oszmán Birodalom flottájától, és a tengeri fosztogatók támadásaitól. Zakynthos látnivalói között ma is megtekinthető az ebben a korszakban épült Bohali erőd (Venetian Castle of Bohali, Ενετικό Κάστρο Μπόχαλης), mely a főváros mögötti dombra épült fel. A velenceiek emellett a térség egyik legfontosabb kereskedelmi központjává tették Zakynthost, és a sziget különösen híres lett minőségi olívaolajáról, ízletes boráról és gazdag szőlőterméséről. A mezőgazdaság és a kereskedelem virágzott, és a sziget gazdasága egyre csak növekedett.

A velenceiek uralma alatt nem csak a kereskedelem, de Zakynthos kulturális élete is fellendült. A velenceiek ugyanis magukkal hozták saját építészeti és művészeti stílusukat, amely keveredett a helyi görög hagyományokkal. Zakynthoson számos velencei stílusú épület épült, és az akkor bevezetett stílus ma is meghatározza a szigeten az épületek elrendezését, külsejét és festését.

A velenciek utolsó évtizedeiben azonban a sziget lakossága egyre inkább ellenségessé vált velük szemben, ugyanis a szabadságjogokat egyre csak nyírbálták, a politikába nem engedtek beleszólást, és a nemesek egyre több adóval sarcolták meg Zakynthos népét.

Zakynthos a velencei uralom után, a sziget francia irányítás alá kerül

Zakynthos történelmében a velencei uralom vége 1797-ben következett be, amikor a francia forradalmi erők Napóleon vezetésével meghódították a Velencei Köztársaságot, és ezzel együtt a Jón-szigetek is francia kézre kerültek. Zakynthos lakossága örömmel fogadta az utolsó évtizedeiben egyre inkább elnyomóvá váló velenceiek uralmának végét, és a francia forradalom elvei, különösen a szabadság, egyenlőség és testvériség gondolata hamar megtetszett a népnek.

A francia uralom rövid ideig, alig pár évig tartott, de ennek ellenére fontos mérföldkő volt Zakynthos történelmében. Amikor a szigetet a Francia Köztársaság részének nyilvánították, a helyi adminisztrációba is bevezették a forradalmi Franciaország politikai reformjait. A francia hatóságok Zakynthos szigetén is eltörölték a velenceiek által fenntartott feudális rendszert, és megerősítették a polgári szabadságjogokat. A helyi lakosok számára az új kormányzat olyan törvényeket hozott, amelyek igazságosabb adóztatást és a helyi politikába nagyobb beleszólást biztosítottak.

A francia uralmat azonban nem sokáig élvezhette Zakynthos lakossága: 1799-ben az orosz és oszmán hadseregek közösen támadták meg a szigeteket, és kiűzték onnan a franciákat. Az orosz–török szövetség eredményeként létrejött a Jón-szigetek Köztársasága, amely egyfajta autonóm államként működött az Oszmán Birodalom protektorátusa alatt, de orosz védelmet élvezett.

A Jón-szigetek Köztársasága volt az első görög független állam a modern kori Görögország területén. Zakynthos lakói kezdetben pozitívan fogadták az új politikai rendszert, mivel nagyobb autonómiát biztosított számukra, mint amit a velenceiek vagy a franciák alatt élveztek. Az új kormányzat folytatta a francia forradalom által megkezdett reformokat, bár az oroszok által befolyásolt törvények valamelyest lassították a modernizációt.

1807-ben a Tilsiti békeszerződés értelmében a Jón-szigetek ismét francia uralom alá kerültek. A francia uralom ebben a második időszakban sokkal jelentősebb katonai jelenlétet és erősebb központi irányítást hozott magával, és a lakosság egy része ezúttal kifejezetten elégedetlen volt a folyamatos politikai változások miatt. Zakynthos gazdasági helyzete ugyan stabil maradt, mivel a francia katonai hatalom biztosította a kereskedelmi útvonalakat, de a helyi lakosság egyre inkább megosztottá vált a francia uralom támogatói és ellenzői között. A szigeten egyre inkább a franciaellenes érzelmek domináltak, a lakosság elégedetlen volt a francia adminisztráció szigorúságával és az új adórendszerekkel.

Zakynthos történelme a brit protektorátus éveiben és a régóta áhított függetlenség

Az 1810-es évek elején Nagy-Britannia egyre nagyobb érdeklődést mutatott a Jón-szigetek iránt, különösen Zakynthos stratégiai fekvése kapcsán. A brit flotta 1814-ben megkezdte a francia erők kiszorítását a szigetekről, és Zakynthos hamar brit ellenőrzés alá került. 1815-ben a Bécsi Kongresszus eredményeképpen a Jón-szigetek hivatalosan is brit protektorátus alá kerültek. Zakynthos ekkor a Jón-szigetek Államának részévé vált, amelyet a brit korona irányított, de névlegesen független államként működött.

A brit uralom alatt olyan infrastrukturális fejlesztések indultak meg Zakynthoson: az angolok utak, iskolák és kórházak építésével támogatták a helyi lakosság életkörülményeinek javítását. Emellett modernizálták a közigazgatást, és megerősítették a sziget védelmét, különösen a tengeri kikötők környékén. A brit uralom alatt minden fejlesztés ellenére Zakynthos lakossága egyre inkább a görög nemzeti eszme felé fordult, amely a független görög állam létrehozását szorgalmazta. A görög szabadságharc (1821–1830) jelentős hatással volt a Jón-szigetek lakóira is, és bár a szigetek közvetlenül nem vettek részt a harcokban, a lakosok közül egyre többen hagyták a szigeteket, hogy beálljanak harcolni az ország függetlenségért.

A 19. század közepére a brit uralom egyre inkább tarthatatlanná vált a Jón-szigeteken: a lakosok egyre hangosabban követelték a Görögországhoz való csatlakozást, mígnem 1864-ben, hosszú politikai tárgyalások után Nagy-Britannia beleegyezett abba, hogy átadja a Jón-szigeteket, köztük Zakynthost az immár egyesült Görögországnak.

1864-ben Zakynthos hivatalosan is az egyesült Görögország részévé vált: óriási mérföldkő volt ez a sziget történetében, mivel évszázadok óta először lett része egy valóban független görög államnak. Az új kormányzat azonnal több reformot is végrehajtott, és engedték, hogy Zakynthos is beleszólhasson a görög politika alakulásába, és képviselői aktívan részt vehessenek a görög parlament munkájában.

Zakynthos a 20. században

A függetlenség elnyerését követően sem változott, hogy Zakynthos gazdasága továbbra is elsősorban a mezőgazdaságra és a kereskedelemre épült, legfontosabb termékei az olívaolaj és a bor maradtak. A 20. század elején Görögország és Zakynthos is szembesült a balkáni háborúkkal, az első világháborúval és a második világháborúval. Zakynthos a második világháború alatt német megszállás alá került, és a sziget lakossága Görögország ezen részén is komoly nehézségekkel szembesült ebben az időszakban, szegénységgel és nélkülözéssel.

A sziget leginkább tragikus eseménye mégis csak a II. világháborút követően, 1953-ban következett be, amikor hatalmas földrengés rázta meg a szigetet. 1953 augusztus 12-én délelőtt a Nagy Jón Földrengésként ismert katasztrófa Zakynthos épületeinek nagy részét elpusztította, rengetegen váltak hontalanná, több százan haltak meg. A földrengés erejére jellemző, hogy hatalmas károkat okozott a szomszédos Kefalonia és Ithaka szigeteken is, és akkora erők mozdultak meg a föld alatt, melyek egész Kefalóniát 60 centiméterrel megemelték.

Zakynthos történelme során ekkor rengetegen hagyták el a szigetet máshol boldogulást keresve. A helyreállítás évekig tartott, de még évtizedekkel később is voltak települések, ahol sok romos épület maradt a pusztítás után, és amelyeket nem állítottak helyre.

Zakynthos ma

A földrengés pusztítását Zakynthos nagyon lassan heverte ki, és az élet csak a 60-as évekre tért vissza a régi kerékvágásba. Nagyjából ekkortól, az 1960-as – 1970-es évektől kezdődően vált a turizmus is egyre fontosabbá Zakynthos gazdaságában, amikor egyre inkább felfedezték a szigetet a turisták, és beindultak az első repülőjáratok a szigetre. A sziget gyönyörű tájai, tengerpartjai és kulturális öröksége vonzani kezdte a látogatókat, és a turizmus hamarosan a sziget egyik fő iparágává vált.

Az utóbbi 3-4 évtizedben rengeteg szálloda és apartman épült fel, a sziget repülőterére pedig özönleni kezdtek a nyaralók, amivel Zakynthos Görögország egyik leglátogatottabb nyaralóhelye lett. A sziget ikonikus strandja, a Navagio beach, avagy a Hajóroncs-öböl az egyik legtöbbet fotózott görög strand, mely rengeteg utazási magazin címlapjára került fel, és nagyban hozzájárult Zakynthos mai népszerűségéhez. Ha ide szeretnénk jönni nyaralni repülővel vagy autóval és szállást keresünk, kattintsunk ide vagy az alábbi képre az apartmanokhoz és szállodákhoz!